A mai ipari gyártásban a pontosság már nem csupán kívánalom, hanem alapvető követelmény. Két évtizeddel ezelőtt az ipari szabvány egy képzett gépész volt, aki kézi fűrészek mellett dolgozott. Ma ezt a szintet a szervomotorok zümmögése és az automatizált CNC vágógépek zavartalan csúszása váltotta fel. Ennek az átalakulásnak a jelentősége messze túlmutat azon, hogy „gyorsabban vágunk”. Ez egy alapvető átalakulást jelent az anyagfelhasználásban, a munkaerő-gazdaságban és a tervezési összetettségben – ezért versenyeznek az üzemek, hogy teljesen automatizálják vágási folyamataikat, legyen szó akár egy detroiti gépgyárról, akár egy milánói bútorcégéről.
Az automatizált CNC vágógépek legjelentősebb hatása az „ember nélküli gyártás” modell megvalósításában nyilvánul meg. Az automatikus szerszámcserélőkkel, anyagérzékelőkkel és forgácseltávolító szalagokkal felszerelt gépek emberi közbeavatkozás nélkül, 24 órán át működhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy gyár délután 5 órakor betölthet egy palettát alumíniumlemezekkel, elindíthatja a programot, majd elhagyhatja a helyszínt. Másnap reggel 8 órára a teljesen összeszerelt kész alkatrészek már készen állnak. Ez a képesség hatékonyan háromszorosára növeli a termelési kapacitást anélkül, hogy arányosan növelné a munkaerő-költségeket, így a kis- és közepes vállalkozások is versenyelőnyt szerezhetnek a nagyvállalatokkal egyenértékű, körönkénti berendezés-hozamot biztosítva. Ugyanakkor az automatizálás teljes mértékben eltávolítja az „emberi tényezőt” a vágási folyamatból. Legyen szó az első vagy az ezredik darabról, a berendezés mikronos pontossággal tökéletesen reprodukálhatja ugyanazt a vágási pályát. Olyan iparágakban, mint a légi- és űrkutatás vagy az orvosi eszközök gyártása, ahol a hibatűrés rendkívül alacsony, az automatizálás nem luxus – hanem túlélési követelmény.
30
Jan
30
Jan
30
Jan
30
Jan
nagyon magas pontosság, gyakorlatilag megszünteti az anyaghulladékot
„Egyszerű a kezelése, a csapat gyorsan ráérezett a működésére”
EN
